te voltál a portugál tenger maga. felemeltek hullámaid, és lecsaptak a kövekre, hogy aztán visszahúzódhassanak önmagukba. törött csontokkal feküdtem a kavicséleken.
csak néztem a partot, száraz szemekkel, sírni sem tudtam, percek, órák, és még mindig nem tudtam, eltűnt a szívem, kartonnal tömtem ki a helyét.
volt egyszer egy nő és egy férfi, keresztülsétáltak ugyanazon a kerten, és aztán soha többé nem látták egymást.
http://www.youtube.com/watch?v=za_6A0XnMyw
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
http://www.youtube.com/watch?v=X0iswyBY-7I
VálaszTörlés