2010. augusztus 6., péntek

öt-egy

(51)

hervé joncour kilenc nap múlva érkezett lavilledieu-be. felesége, hélène messziről látta, amint a kocsi fölkapaszkodik a villához vezető fasorba. nem sírhat, mondta magának, és elmenekülnie sem szabad. lement a bejárati ajtóhoz, kinyitotta, s megállt a küszöbön.
amikor hervé joncour odaért, rámosolygott a férjére. az átölelte, s halkan mondta
- kérlek, maradj velem.
késő éjszakáig fent voltak, egymás mellett üldögéltek a ház előtt, a tisztáson. hélène lavilledieu-ről mesélt, a várakozást hónapjairól meg az utolsó rettenetes napokról.
- halott voltál.
mondta.
- és a világon nem volt többé semmi szépség.
selyem. | alessandro baricco


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése