ennek nincs címe

mi lesz ha a varázslat ellenünk fordul

járdák téglákból
házfalak járdából
a halottaskocsi az árokba fordul
mezítláb a szántáson futok
feketefényű bogarak zizegnek jóreggelt
papírzsiráfokat tüzelek melegért

józanész miért jöttél vissza
kicsit pihenhetnél már
ha elaludnék megölnél


csontésvér emberi héj vagyok nyugodtan dobd rám azt a gyufát
ugyanúgy égek mint a többiek

álomtemető

részlet a zavargásból ami koponyacsontjaim alól kihallatszik:



hahaha

mostmár egy madár vagyok

az utóbbi pár napban álmatlanság
rajzol köröket a szemem sarkába
szombat óta tart és ma csütörtök van
édeskés szagú ez a látomászerű
világ amit táncoltat körülöttem

most mosolygok
elég távol vagyok magamtól
olyan távol hogy beleborzongok és mosolygok


véletlen belelőttem egy álmodó álmába
úgy hasadt szét mint az ablaküveg
valaki pedig felriadt valahol

vörösszemű idegenek integetnek a peronról

(1:48) d: ( érzed hogy varázsolunk?)



eltévedt út vagyok, kavicsos,
már csak az évszakok humora visz,
már csak a cipőtalpak széle mos,
hátamon a tél vésővel kopog,
álmaimban rámborulnak a villanyoszlopok.


ide járok kísérteni .
..

ssh

mese
az öreg csillagról,
aki egyszer a földön ébredt,
felkelt,
hátizsákjába csomagolta zseblámpáját és feltekert szárnyait,
majd hazament.


..

2:23

tegnap hajnalban szivárványt építettünk az útmenti kavicsokból
és nevettünk véressörényes falovakon
utat rajzoltál a homokba
arra mentünk tovább

( játszóterünkön piros a csúszda és mazsolaízű a fű )

szárnyad melege kábító
szörnyek árnyéka villan a szoba sarkára
szenvedélyed a szőnyegen fekszik
megszállottja lehetnék
ha hagynám

napok óta készülök rá hogy leírjalak
szétboncoljalak
darabokra szedjelek
és befőttesüvegbe tűrhessem a titkod
hogy szilánkokra szállj
amikor elejtelek
menekülésemben
zuhanásomban

égett a hajadban a napfény

álomtemető.
azt mondtad sosem felejted ezt a napot
és egy év múlva levelet írtál
hogy én se felejtsem

azt mondtad régen volt egy domborműves fémdobozod
egy messzi város utcáit ábrázolta
az volt a kincsesládád

azt mondtad madarat rajzolsz a szülinapomra
vagy hajókat, szabadságot
mert az vagyok én

sírva bolyongtam az erdőben
mindig a sötétebb utat választva
hogy rejtsenek az ágak ha megtudnád ki vagyok





einar már guðmundsson:
science fiction

ne firtasd
más planétákon
van-e élet
mielőtt meggyőződtél róla
hogy itt
ezen van