csend vagyok, két hang közé bemetszve.

asztalláb-magasságban

földre fújt faágak

( "valódi -e a művirág hihető-e a valóság" )

üres órák váltják egymást és eggyé sűríti őket az emlékezet, egy hosszú üres órává, napokká, közjátéknak reméled és tétel lesz belőle, hosszú üres órák, napok, csak közjáték, vége lesz hamar, még egy tétel; képzeld el, áll a karmester, a vonósok, a fúvósok, dobos, senki sem mozdul, a hangszerek őrülten hallgatnak és három tételen keresztül senki sem mozdul, csak egy dó hallatszik, amikor a xilofonos leejti az ütőt, és visszhangozva keres kiutat a néma koncertteremből

sosem emlékszem a tavaszokra

hotelszobákban más az időszámítás. a falak nem ismernek fel arcokat, belevakultak az állandó változásba, bizony, csak a balatoni szállások nem őrülnek bele, mert a tóval barátkoznak, nem pedig a távozó emberekkel.Még nagyon fiatal volt, így hát nem tudta, hogy a szív memóriája a rossz emlékeket kiveti magából, a jókat pedig felnagyítja, és hogy ezzel a csalafintasággal érjük el, hogy el tudjuk viselni a múltat. szerelem kolera idején | gabriel garcia márquez.

kemény lili:
titkosírás

Az első hó megmaradt az utcában
parkoló autókon, és én éjjel
ráírtam sorban a motorháztetőkre
a titkaimat: húsz nevet,

húszból hatot csak monogramig
mertem írni, öthöz visszaszaladtam és
betemettem, nyolc reggelre már
kiparkolt és másik állt a helyén,

a te neved ott maradt, új hó hullott rá,
az az autó nem indult el többet,
pedig azelőtt négy tengerpartig jutott el
(ebből egy óceán),

csak állt tovább a sarkon és pár hónapja
le is takarták, már a rendszámára
sem emlékszem, de a hó talán még
nem olvadt el a ponyva alatt.

kiss anna meséiből

érintgetések

a reggeli párák, ködök a fényben szétfoszlanak, a fa alatt egy süncsalád vendégeskedik, sokáig gurigatják a szilvaszemeket. nagy jövésmenés az apró lábakon! és odafenn a beszélgető vörös lomb.
imola levendula a lomb eleven sötétjében üldögél, a levelek érintgetik. erről eszébe jut cicelle, akinek valamiért ott kell élnie a holdban. kis kerek tükrét is felküldték utána, mert szépségesen szép a surrogó hajszalagokkal, millió selyemszoknyáival! a selyemnél is kényesebb piros csizmák sarkai ott villognak éjjelente.
a hold most halványul el végképp, a nap bronza födetlen tündököl. látszik a rózsa, ahogy a legutolsó egy szirmát még tartogatja, és a fürt átlátszó sárga bőre. ott a kőkut rókussal. emlékeznek egy valahai kertre, ahogy ő is a kezével, sarkával, orcáival, minden mozdulatával cicellére. ez szép és fájdalmas, mint mikor elhalványul a hold.

*

babtorták

leesett az első hó, úgy belepte a konyhát, hogy az üstöt bottal kezdték keresni, a ponyvát lehuzták a szekérről, hogy tetőt csináljanak belőle, a konyhában táboroznak, a tűzhely zege-zugában. jó nagy téglatűzhely, és a rézkanna is boldog, hogy épp fölötte himbálódzhat, és kormos, mint mindenki. ez lady gizellát szüntelen vigyorgásra indítja. a tyúk rég elszaggatta a madzagját, és naponta elrejt egy tojást a hamulyukban. a hideg csontig férkőzik, egyre nehezebb a kuttyogóson léket vágni, de jó is történik: babtortákat találnak a tűzhelyen!
zsazsa biztos elcserélte a kedvenc drótvirágos kalapját! mostanában nádvágók járnak erre, és azokkal csereberél. az újabb csiziók is elkelnek. ó a keserves telek reménysége és a kesztyűk főstoppolója.
majd ha elmúlik a hosszú sötétség, ő is könnyen veszi az életet, mint mások, ezüstfésüt vásárol, rózsaszín harisnyákat, és könnyen osztogatja mosolyát az érte versenyző publikumnak.

*

a tüsszögő kísértet

- egész éjjel tüsszög egy kísértet a lépcsőn! - súgja imola levendula, s a szeméből zöld macskaláng világít...! - kérlek szépen, hogy hívd be!
- megőrültél, imola levendula! a mamával malmoztam épp álmomban, fügebor meg sütemény volt az asztalon!
- én nem merem behivni, pedig biztos itt lakott, azért tüsszög egész éjjel a lépcsőn!
- tényleg tüsszög!
így lelnek rá hajnalban - nem a lépcsőn, már bent a liliomok közt - egér babó gáspárra, aki egy ütött-kopott hegedűt örökölt az apjától, s véle minden nyomorúságot! annak is legalább hatvan éve!

( tündér a ruháskosárban. )

mindnyájan fény leszünk

"nem is az, ahogyan élünk. ha csak tehetjük, nyissuk ki az ajtókat. nyitott ajtókat kell magunk után hagyni. valaki belép azon az ajtón, és azt mondja, jó napot kívánok, itt vagyok, és érteni szeretném, miért vagyok itt, érteni szeretném, hogy akik itt vannak, miért vannak itt"

ki az a veronika brandt? ( részlet ) | szív ernő.

everybody knows this is nowhere

pár napja egy viselt puhakötésű könyv került a kezembe, egy sorozat első kötete, lapos sarkak, a borítón már megkoptak a színek. nem volt olyan régi, csak valaki sokszor elolvasta.
kinyitottam, egy 2006-os vonatjegynél, a keleti pályaudvarra szólt, de nem nyomtatták rá, hogy honnan. azon az oldalon a kisfiú azt mondta a harcosnak:
menj hát! vannak még más világok is!

elvitted a délutáni fényeket

te voltál a portugál tenger maga. felemeltek hullámaid, és lecsaptak a kövekre, hogy aztán visszahúzódhassanak önmagukba. törött csontokkal feküdtem a kavicséleken.

csak néztem a partot, száraz szemekkel, sírni sem tudtam, percek, órák, és még mindig nem tudtam, eltűnt a szívem, kartonnal tömtem ki a helyét.

volt egyszer egy nő és egy férfi, keresztülsétáltak ugyanazon a kerten, és aztán soha többé nem látták egymást.

http://www.youtube.com/watch?v=za_6A0XnMyw

egymásban keresnek kijáratot

drágám, a világban két kozmikus játékbolt között lehet választani. nézze csak, az egyik játékboltban minden a helyén van. minden játék ragyog, épek és egészek a szerkezetek, az önjárók, a babák és a villanyvasutak, éppen csak hozzájuk nyúlni nem szabad. s ha mégis megteszed, megbüntetnek, leszidnak, kitagadnak.
arra kíváncsi, milyen lehet a másik játékbolt?
hát ott minden szét van szedve. ebben a játékboltban azt csinálsz, amit akarsz, szabad vagy, korlátlan úr, neved és személyiséged szent, csakhogy nem tudsz összerakni semmit, s nem egy babával játszol, hanem csak a fejével.
drágám, ha most maga azt kérdezi, hogy e fölosztás a szerelemre is igaz-e, én csak annyit mondok, hogy igen, hogyne.

miféle korban vagyunk mi nők és férfiak? | szív ernő.

http://www.youtube.com/watch?v=hIkXK6rxt4c